LINDA nekitámadt a vulkánnak! (27.)

ZIMÁNY LINDA: jó reggelt!!!nem esőre ébredtem :)))ez már mosolyra ad okot:D
Megjott a Chuckos polom:) http://tweetphoto.com/19133924

Hogy is mondta nagyanyám? Borúra derű, derűre ború jön fiam. Linduskánál az utóbbi jött ma. Mert hát napsütéssel indult meg mosolygással, amit fokozott a rég áhított póló birtokba vétele is, aztán jött a felismerés! Majd a kifakadás!

ZIMÁNY LINDA: Jezusom fel oraja a Cnn-t nezem ez a vulkan nagyon kemeny Izlandon,de most Mar menjen az anyjaba es hagyja ezt abba...grrrr

Hát akkor menjen az anyjába, bár szerintem annál „melegebb éghajlatra” elküldeni ahonnan ez a vulkán jött nem igazán lehetne itt a földön! Volt már pár híres kitörés a földön, mint pl. Pompeji, isz. 79-ben, Krakatau, 1883-ban, Mont Pelée, 1902-ben, Mount St. Helens, 1980-ban, mely sok ember életét követelte, de egyik se hasonlítható az Izlandi vulkánhoz. Most nem a számszerűsített emberáldozatokra gondolok, hanem arra a másodlagos hatásra, amit a modern kor emberére gyakorolt. Soha még vulkán nem módosított ennyit az emberek életén, napi tevékenységén. Még szeptember 11 se okozott akkor gazdasági kárt, mint ez a katasztrófa. S hogyan kapcsolódok, innen vissza Lindához? Hát úgy, hogy azon kívül, hogy anyázunk tényleg sokat nem tehetünk. Ugyanis ha pöfékelni akar, akkor pöfékelni fog. A kürtőt nem lehet bedugaszolni, a hamu szétterjed a levegőrétegekben, s csupán csak azért nincs még nagyobb baj, mert ez a vulkán messze nem egy un. szuper kitörést produkált. Igaz, hogy lökéshullám a repülőgépek szállási magasságáig emelte az első robbanás hamufelhőjét, de most már megelégszik 3-6000 méteres pöffeteggel. Csak ezért lehetséges repülőgépeket felküldeni már, de gondoljunk csak bele. Ha az ereje nagyobb és heteken keresztül nyomja a finom szemcséket a legfelsőbb rétegekbe, akkor már a koncentráció nem tudott volna eloszlani. Akkor nagyon sokáig nem repülhettünk volna, mely olyan világválsághoz vezetett volna, amihez az 1929. október 24-ei tőzsdei árzuhanás utáni „fekete péntek” elnevezésű krach csupán szúnyogcsípés lett volna. Ha pedig egyszer kikapunk egy szupervulkán kitörést, mint amilyen a legutóbbi yellowstone-i kitörés volt (mintegy 640 ezer esztendeje) ezerszer erősebb lehetett a Mount St. Helens erupciójánál, és 30 kilométer magas hamuoszlopot lövellt az ég felé, akkor elébe nézhetnénk egy kis jégkorszaknak. A tudósok számításai szerint a yellowstone-i kitörés során vulkáni törmelékekkel terítette be Észak-Amerika nyugati vidékeit, egészen a Mexikóiöbölig. Vulkáni hamuból, kőzetekből és gázokból álló piroklaszt-áradatok 800 fokra hevült, sűrű és végzetes, égig érő szürke fellegei söpörtek végig a tájon. Egész völgyeket töltött fel – olykor száz méter vastagon – a tűzforró, súlyos anyag, szilárd burokkal födve be az egykor zöldellő tájat. Ám a Yellowstone múltjában mégsem ez volt a leghevesebb epizód! 2,1 millió éve, egy kétszer erősebb szuper erupció akkora nagy üreget vágott a földbe, mint Csongrád megye. És 1,3 millió esztendeje egy harmadik – kisebb, de szintén pusztító erejű – kitörés is bekövetkezett.

Szóval ha szegény izlandi vulkánt az anyjába küldtük, akkor hova küldenénk a szuper vulkánokat. Azt hiszem a pokolba! Vagy ki tudja, akkor a pokol itt lenne a földön!

RÁD MILYEN HATÁSSAL VOLT AZ IZLANDI VULKÁN?