LINDA HALÁSZLÉVEL és masszázzsal! (11.)

LINDA: Jooo reggelt:)irany reggelizni aztan egy jo masszazs:))
Szauna, kinti meleg uszi,szauna,benti termal,szauna,kinti uszi,masszazs...jajj de rossz napom van:DDmost pedig irany Furedre halaszlevezni;)

Szegény ország elmegy szavazni, mindenki boldog, csak neked van ilyen rossz napod! -))) Masszázsról külön fejezetet is nyithatnék, sőt szerintem nyitni is fogok, így most csak nagyon sajnállak a vasárnap reggeledért! ! De a fürdőről eszembe jut egy kis szőke nős vicc:

VICC: Hangok a szőke nő fürdőszobájából: ...97...98...99.... SEGÍTSÉG! EGY SZÁZLÁBÚ!!!

LINDA: Halaszleeeeeeeeeee;))

Jaj de éhes vagy!!! Lindácska, ha már Füreden vagy amíg vársz a kajára, had osszak meg veled, néhány fontos infót: Tudtad e, hogy Balatonfüred szénsavas forrásai már az 1730-as években ismertek voltak, nyáron tömegeket vonzottak, de kezdetben - megfelelő szálláshely hiányában - a szabadban felütött sátrakban találtak menedéket. Füredet nevezték először a Balaton fővárosának és ki ne tudná, hogy 1825-ben Szentgyörgyi Horváth Anna tiszteletére itt rendezték az első Anna bált. Az 1900-as évek elején már állt az Ipoly udvar, az Erzsébet, a Klotild és a Grand Hotel is. A legnagyobb kerthelységekkel a Stefánia udvar és a Keglevich udvar rendelkezett.


VICC: Fazon bemegy az étterembe. Leül, nézegeti az étlapot.
- Jó napot kívánok, mit hozhatok?
- Ebédelni szeretnek.
- És, konkrétabban mire gondol?
- Konkrétabban a dugásra, de enni jöttem be.

VICC: Zajos, másokat megbotránkoztatóan viselkedő társaság szórakozik egy étteremben, aranyláncos újgazdagok. Egyszer csak egyikük odakiált a pincérnek:
- Hé, pincér, hol van itt a klotyó?
- Menjen csak előre, aztán forduljon jobbra, ott talál egy ajtót, arra ki van írva, hogy "urak". De ne törődjön vele, lépjen csak be nyugodtan

A magyar irodalom legjobbjai állandó vendégek voltak Füreden és mindegyikük megörökítette ott tartózkodását. A halászlé, avagy a szebben hangzó régies „halászoslé”, nem csupán a balatonkörnyéki halászok, bazalthegyi szőlőművelő zsellérek étele volt. Az arisztokrácia sem vetette meg ezt a paraszti ételt. Egy 1822-ben kelt szerződés szerint a balatonkeresztúri halászok, „hogy ha a Festetics uraság kívánsága lenne, kötelezettek jóféle halakból halászlevet készíteni”. László gróf igen nagy kedvelője volt a török borssal (paprika) tüzes-erőssé tett „halacli”-nak. Írásos említésével szintén az 1800-as években találkozunk először, és éppen a Balatonnál. A keszthelyi Festetics-uradalom a halászokkal aláírt szerződésében kiköti, hogy azok nevezetes alkalmakkor "halaclit" kötelesek főzni a gróf vendégei számára. A halászlé akkor a legfinomabb, ha minél több halból főzik, amelyek közül a ponty- és harcsaszeletek "teszik föl rá a koronát".

Még jó hogy nem a Tiszánál vagy, mert ott néha arzénos, ciános a halászlé. Erről megint eszembe jut két vicc.

VICC: A horgász kifogja az aranyhalat a zavaros Tiszából. Erre az aranyhal így kiált fel: Az összes kívánságod teljesítem, ha nem dobsz oda vissza.

VICC: A béna horgász paralízises kezével unottan lógatja a botot a vízbe. Egyszer csak egy aranyhal akad a horgára. - Béna horgász, dobjál vissza és teljesítem három kívánságodat! A horgász megsajnálja és visszadobja a halat a vízbe. A hal kinéz a vízből és mondja a horgásznak, hogy jöhet az első kívánsága. - Legyen egyforma mindkét kezem - mondja a horgász.És lám, mindkét keze ugyanolyan béna lett a horgásznak .- Nem úgy, fordítva, üvölt a horgász. Most pedig mindkét keze az eddigi lefeléből, felfelé görbülő lett .- Hülyüljek meg, ha te normális vagy!És a horgász meghülyült.

A magyar néprajzi irodalom szerint a halászlé azonos a hosszú lére eresztett halpaprikással. 1871-ben jelent meg Szegeden Rézi néni szakácskönyve, amelyben megtalálhatjuk a "Halpaprikás halászosan" nevű étel elkészítési módját. A „halászos mód” lényege az, hogy minden hozzávalót egyszerre tesznek bele a bográcsba. Sokak véleménye szerint nem kell passzírozni a halászlét, ugyanis a halászlé elkészítési módja és lényege a jófajta paprikában, a sok hagymában és halban rejlik. Azonban már a 19.századtól különféle készítési hagyományok alakultak ki a Tisza mellett, a Duna mindkét oldalán, a Balatonnál, a halásztanyákon és a polgári konyhákon.

VICC: A vendég magához hívja a pincért:
- Hozza nekem ugyanazt, amit az oszlopnál ülő vendég eszik.
Pár perc múlva csapzottan, tépetten jön vissza a pincér.
- Bocsánat, hogy ennyire megvárakoztattam, de csak közelharc árán tudtam elvenni tőle az ebédet..

Remélem ízlett a halászlé és a kis pocikád telve finomsággal, még írsz majd a Twitterre valami érdekeset. Addig is puszika! Pá!

KEDVES OLVASÓM, HOGY SZERETED A HALÁSZLÉT, PASSZÍROZVA VAGY SEM?